A vilonya.eu oldal az alábbi böngészőkön lett tesztelve.
Firefox Internet Explorer Google ChromeOpera
Az oldal optimális felbontása 1280x1024képpont.
Az oldallal kapcsolatos észrevételeket az info@vilonya.eu címre várom.

Vilonyai-hegyek tájképi értékei

Vilonya antropogén geomorfológiája
és a
Vilonyai-hegyek tájképi értékei

A cím kissé tudományosan hat, de mivel a dokumentum egy szakdolgozat kivonata, ezért ez tán megbocsátható. Magyarra fordítva az antropogén geomorfológia, emberi felszínalaktant jelent, vagyis az ember felszínformáló tevékenységére utal. Emberinek nevezünk minden olyan beavatkozást, amely tudatos emberi tevékenység hatására a táj és környezet megváltoztatását eredményezi. Tehát ide sorolhatók a történelmi idők településeinek fennmaradt alapjai, épületei, útjai, pincéi, stb… Az ember megjelenése előtt azonban sokkal több idő telt el a Földön mint azóta, így a teljesség megköveteli, hogy e munka is foglalkozzon az időszakkal főleg, hogy a mai felszín is ennek a folyamatnak az eredménye. A tájképi értékeket mindig e kettősség pillanatnyi állapota adja, hogy a természetes folyamat és az emberi beavatkozás milyen harmóniát, vagy diszharmóniát mutat.

E kis bevezető után nézzük miről olvashat, aki letölti a dokumentumot! Az embereket foglalkoztató kérdések közül kiemelkedik napjainkban, de a történelem folyamán is két fő, kimondott vagy kimondatlan kérdése: Honnan jöttünk? Merre tartunk? Többen Vilonyán élünk, a falu, annak lakói, s a körülvevő természet mind-mind megannyi érzelmi szál, mellyel kötődünk hozzá. Magyarország tájföldrajzának megismerése fontos pillanat volt a számomra, hiszen megtudtam, hogy lakóhelyünk földtörténeti szempontból igen érdekes kis terület az országon belül, s a földrajz külön is foglalkozik vele. A Dunántúli-középhegység nagytájnak egyik jellegzetes középtája a Bakony. Ennek kistájcsoportja a Balatonfelvidék, melynek kistája a Vilonyai-hegyek (Juhász Ágoston, 1988). Ezen a nyomon elindulva számos igen érdekes és izgalmas felfedezést tettem szűkebb lakóhelyünkkel kapcsolatban.

Mindenekelőtt meglepetéssel vettem tudomásul, hogy milyen gazdag szakirodalma van a kistájnak a 18., 19. és 20. századból. Az II. világháború idején kiadott tanulmány pl.: a Sukori-hegy szerkezetével foglalkozik – a törésvonalakat kutatja, amelyek a földrengésekért okolhatók - az akkori legmodernebb, az ortofotózás technikájának segítségével.

A dokumentum első része a tudomány jelenlegi állása által elfogadott tényeket és teóriákat foglalja össze, miközben bemutatja a környék geológiai érdekességeit, legjellemzőbb kőzeteit, azok kialakulásának korát, folyamatát, valamint bizonyos korok ősi életformáit. Magyarország egyik legjelentősebb őskövületét, a kavicsfogú álteknőst is hasonló korú rétegekben találta Laczkó Dezső a veszprémi jeruzsálemhegyi kőfejtőben.

A második rész már sokkal közérthetőbben fogalmaz. Bemutatja a település szerkezetét, jellegzetes épületeit, majd egy sétára invitál a kistáj területén Vilonya, Pét és Sóly érintésével. Ajánlom a leírást a három település lakóinak, valamint mindenkinek, aki szereti a természetet, és szeretne megismerkedni a kistáj természeti értékeivel! Az élhetőbb környezet megteremtésének első lépése a természet szeretetének megtanítása, amelyhez akár e munka is lehet az egyik első lépés. A dokumentumok megtalálhatók, ill. letölthetők a letöltési oldalunk „Vilonyai-hegyek tájképi értékei” c. menüpontjában

Jó olvasást, s az elméletet akár követheti a gyakorlati lépés: Irány a terep!!!

Ifj. Farkas Béla
 

Testvértelepülésünk:
Csehi (Szlovákia)

Újdonságok

Hétszínvirág Napköziotthonos Óvoda és Bölcsöde

Vilonyai tagóvodája

Digitális átállás