Vilonya.eu
Régészeti szenzáció Vilonyán?
A templom fala mellett feltárják a területet, ugyanis egy boltíves, föld alatti folyosóra bukkantak a vasárnapi istentisztelet után.
Régészeti szenzáció Vilonyán?
A község helyi presbiterei hétfőn késő délután véletlenül találtak rá az Árpád-kori templom mellett húzódó boltíves, föld alatti folyosókra.
- Vasárnap délután jelezte a templom takarítója, hogy a szószék alatti padozat megsüllyedt és a XIII. században épült templom melletti talaj - modta Bikádi Károly László református lelkész.
- A presbitérium úgy döntött, hogy a hétfői napon összefognak és megnézik, hátha egy víznyelő alakult ki a templom közvetlen szomszédságában, a nyugati oldalon - tájékoztatta hírportálunkat a helyszínen Kovács János presbiter, Vilonya korábbi polgármestere.
Húsvét története
A húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását ünneplik mindenhol a templomokban. A történet szerint két nappal előtte, pénteken feszítették keresztre őt a római katonák.
Azzal gyanúsították, hogy forradalmat indíthatott volna a tanításaival, és hogy ő akart lenni a király. Ezért csúfságból töviskoronát tettek a fejére; kezét, lábát odaszegezték a kereszthez, és a feje fölé odatűztek egy papírt, amin ez állt: I.N.R.I. - Iesus Nazarensis, Rex Iudeae. Magyarul: Názáreti Jézus, Júdea királya. Szegény meg is halt néhány órán belül.A családja zsidó szokás szerint eltemettette: egy barlangot ásva a domboldalba az Olajfák hegyén, és egy nagy, nehéz kővel takarták be a sírt. Lévén, hogy másnap szombat volt, és olyankor a tízparancsolat szerint pihenni kell, a családja és a tanítványai csak vasárnap mentek ki megint a sírhoz.
Március 15
Aznap korán reggel Petőfi Sándor az ifjúság kávéházába sietett és Vasvári Pált és Bulyovszky Gyulát ott találván, Jókai Mór lakására hívta őket, ahol a 12 ponthoz proklamációt szerkesztettek. Petőfi 8 óra körül társaival a Pilvax-kávéházba ment, a kitűzött időre csak hatan jelentek meg (Petőfi, Jókai, Bulyovszky, Sebő, Gaál Ernő és Hamary Dániel). Itt Jókai felolvasta a 12 pontot és a proklamációt. Petőfi elszavalta a Nemzeti dalt. Innen indultak el az előzőleges megállapodás szerint először a jogi egyetemhez az Egyetem utcába. Annak udvarán már egy csapat tanuló várt rájuk s ott rögtön széket hoztak Petőfi és Jókai számára, itt Petőfi újból elszavalta előző éjjel írt költeményét, a Nemzeti dalt, Jókai pedig fölolvasta a 12 kívánatpontot.
Polgárőr felhívás
„FIGYELJÜNK JOBBAN EGYMÁSRA!”
Kedves Lakosság! Tisztelettel köszöntjük Önöket! Kérjük, hogy figyelmesen olvassa el és fogadja meg a Veszprém megyei Polgárőr Szövetség útmutatása alapján a Vilonyai Polgárőr Egyesület által elkészített rövid, de hasznos, megszívlelendő tanácsait tartalmazó kiadványt,
hogy ne váljon áldozattá! Az idős emberek gyakran válnak a bűncselekmények sértettjeivé. A bűnözésnek van egy olyan megjelenési formája, amely kifejezetten az idős, egyedül élő emberek megkárosítására szakosodott. Ezek főleg vagyon elleni bűncselekmények, de nem ritka köztük az erőszakos, élet elleni cselekmény sem. Az elkövetők gátlástalanul kihasználják az idős embereket védtelenségét, bizalmát, jóhiszeműségét.
Tavaszi népszokások
A Biblia elmondja, hogy Jézust utolsó útja Jeruzsálembe vezette. A nép örömujjongása közt vonult be a városba, pálmaágakat, virágokat hintettek a lába elé. Innen a virágvasárnap elnevezés. Hazánkban virágvasárnapi szokás volt a kiszehajtás. Néhány palóc faluban még az 1950-es években élt a szokás. Lényege: egy női ruhába öltöztetett szalmabábut körülhordtak, majd elpusztították, vízbe dobták, vagy elégették. Szomszédaink ezt a bábut egyaránt tekinthették a halál vagy a tél megszemélyesítésének. Hazánkban szintén mágikus rítusnak tartották a kiszehajtást, a hozzá fűződő ének azonban inkább tréfás jellegű, s arra utal, hogy vége a böjtnek, kiviszik a böjti ételeket, és behozzák újra a zsíros ételeket, a sonkát: "Haj, ki kisze, haj! Jöjj be, sódar, jöjj!". A Nyitra-vidéki magyar falvakban a kisze hajtása után következett a villőzés.
Tavaszi népszokások
A Biblia elmondja, hogy Jézust utolsó útja Jeruzsálembe vezette. A nép örömujjongása közt vonult be a városba, pálmaágakat, virágokat hintettek a lába elé. Innen a virágvasárnap elnevezés. Hazánkban virágvasárnapi szokás volt a kiszehajtás. Néhány palóc faluban még az 1950-es években élt a szokás. Lényege: egy női ruhába öltöztetett szalmabábut körülhordtak, majd elpusztították, vízbe dobták, vagy elégették. Szomszédaink ezt a bábut egyaránt tekinthették a halál vagy a tél megszemélyesítésének. Hazánkban szintén mágikus rítusnak tartották a kiszehajtást, a hozzá fűződő ének azonban inkább tréfás jellegű, s arra utal, hogy vége a böjtnek, kiviszik a böjti ételeket, és behozzák újra a zsíros ételeket, a sonkát: "Haj, ki kisze, haj! Jöjj be, sódar, jöjj!". A Nyitra-vidéki magyar falvakban a kisze hajtása után következett a villőzés. A leányok feldíszített fűzfaágakkal jártak házról házra, itt tehát a szokás közvetetten a tél kivitelére, a tavasz behozatalára is utalt.






